Burkolás menete és a ragasztóhabarcs
Készül a burkolat. A megrendelő szeme előtt már táncolnak a járólapok, villognak a csempék.
A burkolást végző szakemberre egyre nagyobb nyomás nehezedik, megpróbálja a lehető legjobb minőségben elkészíteni a rá bízott munkát.
Mindkét félnek jól jön, ha van egy kis összefoglaló segítség, milyen szerszámok szükségesek, milyen munkafolyamatok merülhetnek fel. Összegyűjtöttük hát, a teljesség igénye nélkül a legfontosabbakat.
Milyen eszközökre és anyagokra lesz szükségünk?
Kezdjük először a szerszámokkal és építőanyagokkal:
• csempelapok
• csemperagasztó
• fugázóanyag,
• szilikonos tömítőanyag vagy sziloplaszt
• jelöléshez szükséges eszközök: acélvonalzó, ceruza, zsírkréta
• falécek, szögek és kalapács
• csempevágó / csempefűrész
• csempekereszt
• glettvas, simító
• szivacs, vödör és egy tiszta rongy
• kalapács
Hogyan zajlik a burkolás?
Ha a burkolandó felület nem sík, akkor szükséges a felület kiegyenlítése. Oldalfalon ezt gletteléssel vagy vakolással tudjuk elérni, aljzatnál pedig padlóponozással más néven aljzatkiegyenlítéssel.Oldalfalon ezt gletteléssel, vagy vakolással tudjuk elérni, aljzatnál pedig padloponozással, vagy betonozással. Ezt követően a burkolandó felületet alaposan portalanítsuk le és végezzük el a szükséges alapozást, ami leköti a port és így a ragasztó tökéletesen tapad meg a burkolni kívánt felületen. Ha csempét ragasztunk csempére, akkor burkolás előtt a ragasztani kívánt felületet tapadóhíddal kell lekenni, így erős kötést hozunk létre a két anyag között. Ezek után vizesblokkok vagy teraszok esetében ott ahol szükséges el kell végezni a megfelelő vízszigetelést. Ezt általában kenhető szigetelő anyaggal szokták végezni, amit festőhengerrel vagy glettvassal kell felhordani a szigetelni kívánt felületre.
Mérjünk kétszer, vágjunk egyszer
Először a felületek és a lapok méretét kell összeegyeztetni. Aljzat burkolásnál és oldalfalak burkolásánál törekedjünk, hogy a széleknél, sarkoknál egyforma szélességű burkolat faragás kerüljön, és ne legyen túl keskeny mert az szembetűnő és nem túl esztétikus. Ezenkívül fontos a díszcsíkok, bordűrök pontos helyének meghatározása esztétikai szempontból.
A viszonyítási pontok adják meg a burkolat felragasztásához az alapvető támpontot. Oldalfal burkolása esetén szükségünk van egy pontos vízszintes vonalra, amihez igazítani tudjuk a burkolatot. Aljzat burkolásánál pedig kitengelyezést kell csinálnunk, aminek alapján kapunk egy pontos derékszöget. Ezen kívül legyen egy egyenesünk amihez tudunk viszonyítani, mert később már csak a leragasztott lapok lesznek a viszonyítási pontok, és ha abban elcsúszás van, akkor elcsúszik az egész. Ha van minta az adott burkolási munkában, akkor a minta lesz a meghatározó kiinduló viszonyítási pont.
Mivel ragasztunk?
Manapság a járólapokat, csempéket jó minőségű ragasztóhabarcsba rakjuk. Ez célszerű, praktikus megoldás mert a por alapú ragasztóhoz csak vizet kell hozzáadnunk és kezdhető a burkolás. Érdemes a ragasztást a falfelülettel kezdeni, mert így megkíméljük magunkat a takarítástól és nem kell óvatoskodni a kész aljzaton. A bekevert ragasztót egyenletes vastagságban, fogazott glettvassal kell felhordani a felületre, majd a lapokat enyhe nyomogatással, ütögetéssel a helyükre kell igazítani. A fugaszélességeket fugakereszt segítségével tudjuk tartani. A széleknél és a sarkokban vágjuk a lapokat nagyon pontosan. A burkolatok ragasztása közben egy vízmérték mindig legyen nálunk, hogy folyamatosan tudjuk ellenőrizni a vízszintet és a függőt illetve, hogy a lapok egy síkban legyenek, ne emelkedjenek ki vagy ne essenek be a síktól. A ragasztós zsákon található keverési arányokat és előírásokat mindig tartsuk be, hogy a ragasztó azt nyújtsa amit elvárunk tőle.
A profi burkolás befejezése után csak akkor lehet elkezdeni a fugázást. Ha a ragasztó teljesen megszáradt (ez kb. 1-2 nap). Száradást követően elkezdhetjük a fugázást. Első feladatunk a fugakeresztek kiszedése majd a fugákat és a lapokat tisztítsuk meg a ragasztótól. A zsákon előírt mennyiségű vízzel bekeverjük a fugaanyagot és egy gumizó segítségével bedolgozzuk a résekbe. A szükséges száradási idő után egy szivacsos glettvas segítségével vízzel lemossuk a felületet és kialakítjuk a kívánt mélységet- vastagságot. Mosást követően száraz ronggyal törüljük át a felületet. A fuga másnapra keményedik ki véglegesen. Ha házilag végezzük a fugázást, az egységes színhatás és a látvány érdekében az előírásokat be kell tartani.
Dolgoztál már ragasztóhabarccsal?
Murexin KPF 35 Profiflex ragasztóhabarcs a következő előnyöket kínálja:
- hosszú nyitott idő,
- nagy állékonyság, tartós és ellenálló.
- flexibilis felhasználhatóságot biztosító
- csempét csempére történő ragasztásához is kiválóan alkalmas.
Fokozott követelményű cementtartalmú habarcs, poralakú, élelmiszerbarát, víz- és fagyálló, műanyag adalékokkal javított, hidraulikusan kötő, csökkentett lecsúszású, meghosszabbított nyitott idejű, flexibilis ragasztóhabarcs. Alkalmas az építőiparban szokásos ásványi alapfelületekre falon és aljzaton, kül- és beltérben, kerámia csempék, burkolólapok, greslapok, kerámia mozaikok, műkövek, klinker-, hasított lapok és csempét csempére történő ragasztásához, valamint Murexin kül- és beltéri kenhető vízszigetelésekre, illetve nagy mechanikai- és hőterhelésű felületeknél is (pl. teraszok, erkélyek, padló-, falfűtés). Max. 10 mm-es rétegvastagságának köszönhetően különösen javasolt beltérben nagyformátumú lapokhoz, valamint nagy igénybevételnek kitett felületekhez pl. bevásárlóközpontok, áruházak, lépcsőházak. Az EN 12004 minőségi követelmény szerint C2TE.
Mindent, amire szükséged lehet térkövezés során, beszerezhetsz telephelyünkön!
